Mi a gondolattérkép?

Kattintson a képre a nagyításhoz.

A fentebb látható és kinagyítható gondolattérkép a gyakorlatban mutatja be azt a jegyzetelési technikát, amelyet az alábbi szöveg hagyományos, lineáris módon ír le. A gondolattérkép megtekintéséhez csak annyi használati utasítás fűzendő, hogy az információ mindig a középről kiinduló útvonalakat követve, kifelé haladva áll össze.

A lineáris jegyzetelés

A manapság leginkább használatos és tanított jegyzetelési technika az információt leggyakrabban sorról sorra haladva és szó szerint, vagyis a beszéd és az írás modelljét követő, lineáris struktúrában tükrözi. Ez többek között azzal jár, hogy egy kész jegyzet túlnyomórészt a visszaidézendő információ szempontjából teljesen érdektelen töltelékszavakból áll, amelyeknek mind leírása, mind visszaolvasása rengeteg időt vesz igénybe. A jegyzet formája zárt, mivel a jegyzetelő nem a számára az információ felfogását (és későbbi visszaidézését) leginkább elősegítő sorrendben veti papírra az anyagot, hanem szolgaian követi a forrást: az előadót, a kijegyzetelendő könyvet stb. Emiatt előfordulhat, hogy bár egy bizonyos információ logikusan egy korábbival tartozik össze, mégis attól távol kerül papírra, ami miatt elkallódhat a kettő közötti összefüggés. Ha a jegyzetelő mégis egymáshoz akarná rendelni a két összetartozó információt, a jegyzet könnyen kuszává válhat, mivel az új információt egy már lezárt sorba kell belegyömöszölnie.

      E jegyzetelési technika hátterében egy egész kultúra "linearitása" húzódik meg. E kultúra modellje egyre inkább a számítógép és nem az emberi agy, annak szinte végtelen és legnagyobbrészt még mindig kihasználatlan lehetőségeivel.

      A modern agykutatás révén egyre többet tudunk a két agyfélteke közötti munkamegosztásról. A bal félteke inkább lineáris, logikus, verbális és részleteket látó ("nem látja a fától az erdőt"), míg a jobb félteke több dimenzióban fogja fel a dolgokat, inkább intuitív, vizuális és a részletek helyett az egészet látja ("nem látja az erdőtől a fát"). Azt is tudjuk, hogy a látás tulajdonképpen holográfként, nem pedig kameralencseként működik, vagyis már a részletek felfogása előtt is képet tudunk alkotni mindarról az információról, amelyet pl. egy elolvasandó oldal tartalmaz. Ugyancsak tudjuk, hogy az információk gyűjtése ill. raktározása során az emberi agy minden érzékszervi csatornát felhasznál, vagyis nemcsak fogalmakat rögzít, hanem képeket, hangokat, mozdulatokat, ízeket és szagokat is.

      A fenti leírásból kiviláglik, hogy a jelenlegi oktatási rendszer mind tartalmában, mind módszereiben (ide tartozik a jegyzetelési technika is) szinte kizárólagosan a bal agyfélteke tulajdonságait kultiválja, és nemigen vesz tudomást a látás, az információgyűjtés ill. a memória alapvető sajátosságairól. Iskoláinkban ráadásul még ma is sok energiát fordítanak arra, hogy elfojtsák azokat a spontán megnyilvánulásokat (firkálás, zenehallgatás, széken való hintázás stb.), amelyek révén egy egészséges gyermek (vagy felnőtt) aktiválja az említett érzékszervi csatornákat, illetve a jobb agyféltekét. Az efféle megnyilvánulásokat a legtöbb tanár és szülő haszontalannak tartja, ám azok elfojtásával elkerülhetetlenül hozzájárul a ma oly gyakori írási, olvasási, tanulási, koncentrálási és fegyelmi nehézségekhez.

A gondolattérkép: egy egyedülálló jegyzetelési technika    

A fentebb leírt lineáris jegyzetelési technika eredményes alternatívája az ún. gondolattérkép. Az itt javasolt könyv ennek a módszernek a bemutatására vállalkozna.

Mint a fentebb látható gondolattérképből azonnal kiderül, a módszer lényege az információ tükröző kulcsszavak asszociatív alapon történő, az emberi agy asszociatív működésének megfelelő egymáshoz rendelése. E kulcsszavak lehetnek jelek, számok, képek vagy szimbólumok, bármi, ami asszociatív úton felidézi a jegyzet olvasójában a visszaadandó információt.

Az ezzel a módszerrel készült jegyzetek, amelyeknek mindegyike egyedi darab lesz,

- világosan tükrözik az információ különböző szintjeit,

- kevés időt igényelnek,

- ösztönzik a képzeletet ill. az alkotókészséget

- és mindkét agyféltekét mozgósítják.

A gondolattérkép nyitott és rugalmas struktúrája nemcsak a kulcsszavak értelemszerű sorrendjét emeli ki, hanem lehetővé teszi a jegyzet utólagos kiegészítését is.

            A módszer szinte korlátlanul felhasználható bármi nemű tervezésre, kommunikációra, problémák leírására ill. megoldására, legyen az egy hétköznapi bevásárlási lista vagy egy komplex szakmai projekt. Az elmúlt évtizedekben sokhelyütt, főleg az angolszász ill. skandináv országokban, szerves része lett a személyfejlesztési ill. vezetőképző tanfolyamoknak.